Budapest ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻

Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

Budapest VI. kerülete címere
Budapest VI. kerülete címere
Becenév: Terézváros
Közigazgatás
VárosrészekTerézváros
[1]
Irányítószám1061-1068
PolgármesterHassay Zsofia (FIDESZ)
Népesség
Teljes népesség41 784 fő (2008) +/-
Rangsorban20.
Népsűrűség17 905 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest VI. kerülete (Budapest)
Budapest VI. kerülete
Budapest VI. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 34.8″, k. h. 19° 4′


Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros.



Fekvése 

pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja.

Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel út, a Bulcsú utca és a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak.

Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Dunaholtágának és a Rákos pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter.

Városrészek 

Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar−Nagykörút−Podmaniczky utca−Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található.

Története


19. század


1825
-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét.

19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévő területek sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő terület ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán.

Ekkoriban még a közművek igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosok, sárosak voltak.

Szabadságharc után Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent.

Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákológázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3.§/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult.

Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán.

Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte a kisajátításról kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött.

Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartó első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).

A Szív utcától keletre eső terület – ahol még 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni.

A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból.

A körúti villamos egy sínpáron 1887november 27-e óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve.

Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 19001906 között épült fel.

Millenniumi emlékművet azonban csak 1929május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva.



A 20. századtól napjainkig 


Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől.

I. világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket.

1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV.kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg.

II. világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szentgyörgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – Andrássy út 60., ma a Terror Háza – ellen. Terézváros 1945január 18-án szabadult fel.

1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefonfülke volt.

A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km².


Képek


    Kodály Körönd



Oktogon



Terror Háza


Opera


Andrássy út


VI.kerület Terézváros Honlapja

            

Keresés

Naptár
«  Október 2017  »
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017 Honlapszerkesztő - uCoz