Budapest XIII. kerülete Budapest főváros egyik kerülete a pesti oldalon. Az Angyalföld,Újlipótváros, Vizafogó városrészekből, a Margitszigetből és a Népsziget déli részéből álló kerület a 19. század végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt, a század végén és a 20. század elején végbemenő gyors fejlődés azután a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává változtatta. A rendszerváltás után az ipar háttérbe szorulásával a jó közlekedésnek is köszönhetően viszonylag gyorsan a kereskedelem és szolgáltatás vette át a vezető szerepet, és mára a főváros egyik leggyorsabban fejlődő kerületévé vált.

A kerülethez tartozó Margit-sziget és Újlipótváros déli részének századeleji építészete jelentős turisztikai vonzerőt jelent, a kerület középső régiójában pedig közintézmények sora rendezte be székhelyét.

Fekvése 

Határai 

A kerületet északon a IV. kerülettől a Budapest-Esztergom vasútvonal és (a Népszigeten) az Újpesti vasúti híd választja el. Keleten és délkeleten a XIV. kerülettel határos, a választóvonal itt is a vasútnál húzódik Nyugati pályaudvartól Rákosrendezőn át a Vasúttörténeti Parkig. Délen a Szent István körút és a Nyugati tér választja el a kerületet az V. és (rövid szakaszon, a Nyugati-térnél) a VI. kerülettől. A XIII. kerület nyugati határa a Duna, a folyam itteni szakaszának budai oldalán Budapest II. és III. kerülete terül el.

Földrajza 

A kerület nagy része a pesti homoksíkságon, kisebb része dunai szigeteken terül el. Felszínét a Duna alakította, Vizafogó területének jó része még a 19. században is zsombékos terület volt, csak a 20. század elejére töltődött fel. Ennek a területnek az Árpád-híd lábánál fekvő részét (az alsó rakparttal és a Margit-sziget alacsonyabban fekvő részeivel együtt) árvízveszélyes területként tartja nyilván a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. A kerület másik jelentős vízfolyása a Rákos-patak, amely itt ömlik a Dunába. A vízfolyás (a Dunához hasonlóan) beton mederben folyik keresztül a Tahi és a Vizafogó utca mellett.

A kerülethez tartozik a Népsziget déli fele. A szigetet az északi (Újpesthez tartozó) végén az 1830-as években töltéssel összekötötték a pesti parttal, így hozva létre a Téli Kikötő mintegy 28,6 hektáros^[4] öblét. Az öböl egykor hajógyártás színtere volt, ma a horgászat és vízi sportok szerelmesei is fontos részei az arculatának.

Az Újpesti öböltől délre a kavicsbányászat eredményeként alakult ki a mesterséges FOKA-öböl.

Története 

A XIII. kerületet 1938-ban hozták létre az 1930. évi XVIII. törvénycikk értelmében az V. és a VI. kerületeknek a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből.Az új városrészt a kormányzó feleségéről Magdolnavárosnaknevezték el.

A második világháború alatt a területen megerősödtek a munkásmozgalmak és 1944, a nyilas hatalomátvétel után felerősödött az ellenállás. A fővárosban megalakult több, mint 30 ellenállási csoportból Angyalföldre is jutott, az itteni egység október 18-án alakult meg Gidófalvy Lajosfőhadnagy vezetésével a Vilmos laktanyában, emellett több kisebb ellenálló csapat tevékenykedett a nyilas uralom alatt. Fő feladatuk a szabotázs, katonaszökevények segítése és az üzemi felszerelés elhurcolásának, megsemmisítésének megakadályozása

Az üldözött zsidóság jó része az újlipótvárosi „védett házakban” lakott, az ő megmentésük érdekében tett erőfeszítésének elismerésekéntRaoul Wallenberg svéd diplomatáról utcát neveztek el a városrészben és emlékmű is őrzi emlékét a Szent István parkban. Ángel Sanz-Brizés Giorgio Perlasca érdemeit emléktáblák örökítik meg, melyek a Szent István park déli végében, az egykor nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állott ház falán láthatók.

1950-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek a Szent István körút és a Dráva utca közé eső részét (Újlipótvárost), valamint a VI. kerület egy részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margitszigetet a III. kerülettől. Ezzel egy időben megalakultak a kerületi tanácsok is Budapest-szerte, így a XIII. kerületben is. Az első kerületi tanács 101 fővel alakult meg, és 15 fős végrehajtó bizottságot (vb) választott, amelynek élére Werlein Ferenc került. Az egyesítés sokáig problémás volt, az angyalföldi és az újlipótvárosi lakosság nehezen emelkedett felül a városrészek eltérő felődéséből fakadó különbségeken.

Angyalföldet az 1956-os forradalom során elkerülték a nagyszabású harcok, a városrész jóval kisebb pusztítást szenvedett el, mint egyes belső, jobban érintett kerületek

Az 50-es évek végétől megindult a lakótelepépítés a nagyarányú bevándorlás kezelése és a még mindig rossz körülmények között élő munkások helyzetének javítása érdekében. Több lépcsőben, az 1980-as évek végéig épültek panelépületek, például a Tahi úti, Árpád hídi, Gidófalvy utcai Béke-Tatai úti lakótelepeken

A motorizáció előrehaladtával a kerület útjai is egyre nagyobb forgalmat eresztettek át. Az Árpád hídi megnövekedett forgalom megkövetelte a híd kétszer három sávosra bővítését, amire 1980 és 84 között került sor. A kerület közlekedésének nagy lökést adott, mikor 1984-ben azészak-déli metró elérte az Élmunkás (ma Lehel) teret, még inkább, mikor megnyitották az Újpest Központig terjedő szakaszt is.^]

A rendszerváltás után 

A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és a kerületiek életében. Az utolsó tanácsülésre 1990. szeptember 13-án, az utolsó vb ülésre október 8-án került sor, utána a választott Önkormányzat vette át a kerület irányítását.

Legalább ilyen fontos volt a - már hamarabb megkezdődő, de hirtelen felgyorsuló - gazdasági szerkezetváltás. A terület, főleg a Váci útszűkebb környezetének hagyományos ipari jellege rohamtempóban adta át a helyét egy kereskedelemre, szolgáltatásra építő gazdasági struktúrának. A nagy gyárak helyén, azok üzemépületeinek lebontása vagy átépítése után irodaházak épültek a kerület fő ütőerei mentén.Az átalakulás egyik szimbolikus állomása volt a Duna Plaza átadása a korábbi hajógyári területen. A terület vonzó volt a lakásépítővállalkozásoknak is, a 90-es években éppúgy, mint a 2000-et követő időben. Fokhíjbeépítésre, mint a Cézár-ház esetében, korábbi épületek felújítására és zöldmezős beruházásokra, mint a Marina-partnál egyaránt van példa. 2000 és 2006 között mintegy 8000 2006 és 2010között 6.634 új építésű lakást át a kerületben. Miután a rendszerváltozást követően a kerületi önkormányzat is a tanácsi lakások jelentős részének eladása mellett döntött, az utóbbi években saját tulajdonú bérházak építés

Margitsziget 

Duna Pláza