Budapest ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻

Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

 
Budapest X. kerülete
Bp10kerulet.png
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete címere
Becenév: Kőbánya
Közigazgatás
VárosrészekFelsőrákos
Gyárdűlő
Keresztúridűlő
Kőbánya
Kőbánya-Kertváros
Kúttó
Laposdűlő
Ligettelek
Népliget
Óhegy
Téglagyárdűlő
Újhegy
[1]
Irányítószám1101-1108
PolgármesterKovács Róbert (Fidesz)
Népesség
Teljes népességismeretlen +/-
Rangsorban12.
Népsűrűség2439 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,50 km²
Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A sík terület városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben.

Története 

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, melyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, amit a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelt az idők során.[m 1] Kőbányai alapanyagokból épült aMagyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Lánchídpilléreinek egy része. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a XIX. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, hogy a szőlőültetvényeken történt garázdálkodásokat megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőkertek tulajdonosa1859-ben eladta szőlőjét Perlmutter Jakabnak, akitől Dréher Antal 1862-ben vette meg a szőlőt.

A hatalmas pincerendszerek, melyek a bányászatból maradtak fent, segítették a helyi sörgyártás kialakulását. A legnagyobb pincerendszer a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s a teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as nagy pesti árvizet követően jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárak 1850-es években jöttek létre. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, aBarber és a Klusemann-féle sörfőző.

A kőbányai sertéskereskedelem története a 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első sertésszállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Budapest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült Kőbányán. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte a szállások áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén voltak. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek végül az 1895-ös országos sertésvész véget vetett véget, melynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdve kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4.353-an, 1910-ben már 51.034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolai helyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, mely 1915-ben nyitotta meg kapuit a Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáigKözép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította megRichter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3.800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950január 1-jén létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejüleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

A kerület lakásproblémáit az 1970-es és 1980-as években a kerület különbőző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.


Általános iskolák

  • Janikovszky Éva Általános Iskola
  • Harmat Általános Iskola
  • Fekete István Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Kada Mihály Általános Iskola
  • Kápolna Téri Általános Iskola
  • Keresztury Dezső Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Szervátiusz Jenő Általános Iskola
  • Szent László Általános Iskola
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központ
  • Felnőttek Általános Iskolája
  • Kőbányai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kőbányai Zeneiskola)
  • Wesley János Általános Iskola
  • Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Szivárvány Magántanoda Általános Iskolája

K
özépiskolák 

Felsőoktatás 

A kerület városközpontjai 

  • Kőbánya alsó, vasútállomás (korábban: Kőbánya, városközpont): buszpályaudvar, villamosmegálló, vasútállomás
  • Kőbánya-Kispest (a köznyelvben: KöKi): buszpályaudvar, a 3-as metró végállomása, vasútállomás
  • Örs vezér tere: buszpályaudvar, a 2-es metró végállomása, villamosmegállók

Látnivalók 


Conti - kápolna  (Kápolna tér 3 )


Szent László Gimnázium

X.kerület Honlapja

            

Keresés

Naptár
«  December 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017 Honlapszerkesztő - uCoz