Budapest ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻  Budapest  ☻

Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés


Budapest XIV. kerülete
Bp14kerulet.png
Elhelyezkedése Budapesten belül
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere
Becenév: Zugló
Közigazgatás
VárosrészekAlsórákos
Herminamező
Istvánmező
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[1]
Irányítószám1141-1149
PolgármesterPapcsák Ferenc (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség120 148 fő (2009) +/-
Rangsorban3.
Népsűrűség6620 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,15 km²
Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,13 km², több, mint 120 000 ember otthona. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 2 400 000 m2 zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, aVárosligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

Fekvése 

A mai Zugló, Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-Déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet , Kelet - Nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület. Északon Budapest IV. kerülete, északnyugaton Budapest XIII. kerülete, északkeleten Budapest XV. kerülete, keletenBudapest XVI. kerülete, délkeleten Budapest X. kerülete, délen Budapest VIII. kerülete, délnyugaton Budapest VI. kerülete és Budapest VII. kerülete határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád-híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út, és a Kerepesi út mentén, CsömörKerepes,KistarcsaMogyoródGödöllő agglomerációs településeivel a gödöllői HÉV-vonala révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és a Zuglói Vasúti Megálló. Mindkettő budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar, Rákosrendezőről észak felé, míg a Zuglói VM-ról kelet, délkelet felé ágaznak szét vasúti vonalai.

Története 

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-benHunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. századbanegyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. AHerminamező s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az1880-as90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1906-ra készült el a Műcsarnok és aSzépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint azagglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1930-ban alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült. (Például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti.) 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás

Cirkusz



Puskás Ferenc Stadion



Szépművészeti Múzeum



Magyar Állami Földtani Intézet



Vajdahunyad vára







            

Keresés

Naptár
«  December 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Az Ön Munkaasztala
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala

  • Copyright MyCorp © 2017 Honlapszerkesztő - uCoz