Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻
| |||
| Becenév: Újpest | |||
| Közigazgatás | |||
| Városrészek | Istvántelek Káposztásmegyer Megyer Népsziget (egy része) Székesdűlő Újpest [1] | ||
| Irányítószám | 1041 – 1048 | ||
| Polgármester | Wintermantel Zsolt(Fidesz-Újpestért Egyesület) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 402 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 5328 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,82 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Budapest IV. kerülete Pozíció Budapest térképén | |||
| Budapest IV. kerülete weboldala | |||
Budapest IV. kerülete Budapest egyik kerülete a Duna folyam bal partján, amelynek a kerületi önkormányzat által megállapított neve Újpest. Területe 18,8 km², lakóinak száma közel százezer fő.
A kerületet 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor úgy alakították ki, hogy az addig önálló Újpest városa mellett ide került az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek is. Bár Budapestnek a bővítés előtt már 14 kerülete volt, a IV. sorszámot Újpest azért kaphatta meg, mert az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták.
Fekvése [
A IV. kerület a Duna folyam bal partján, Budapest északi részén fekszik, a Pesti-síkságrésze. Északon a főváros határa (Dunakeszi, illetve a Dunakeszi-tőzegtavak), keleten a XV.(Rákospalota), délen a XIV. (Zugló), délnyugaton a XIII. kerület (Angyalföld), nyugaton aDuna folyam, azáltal a III. kerület (Szigetmonostor) határolja.
Története
Újpest a Budapesthez csatolásáig [szerkesztés]
Az 1830-as években alapították a települést Rákospalota határában, 1840-ben alakult önálló községgé, amelyet 1841-től neveztek hivatalosan Új-Pestnek. Az új település fejlődésében mecénásként meghatározó szerepe volt Károlyi Sándornak. A 19. század utolsó évtizedeiben Újpest rohamosan fejlődő egyre jelentősebb ipari településsé vált, 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult. 38 ipari vállalata révén Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében már a negyedik helyen állt. 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor több más településsel együtt Budapesthez csatolták, ekkor alakult határainak kis mértékű módosításával a főváros IV. kerületévé.
Fontosabb utcák, terek
- Váci út
- Árpád út
- Fóti út
- Görgey Artúr utca
- Megyeri út
- István út
- Külső Szilágyi út
