
| Rákóczi híd | |
| Elhelyezkedése | |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Szerkezettípus | acél gerendahíd |
| Legnagyobb támaszköz | 94,72 m |
| Teljes hosszúság | 494,8 m |
| Szélesség | 30,6 m |
| Sávok száma | 2×2 közút, 2×1 villamos |
| Tervező | Sigrai Tibor |
| Átadás ideje | 1995. október |
| Elhelyezkedése | |
Története [szerkesztés]
A megépítésére az Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbi közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát, aKönyves Kálmán körutat a dél-budai oldal fejlődő területeivel, főleg a Szerémi és a Budafoki úttal. 1992-ben kezdték el építeni, és 1995 októberében adták át a forgalomnak.
Ez volt Budapest dunai közúti hídjai közül az első, amelyik nem egy személyről, hanem földrajzi elhelyezkedéséről kapta elnevezését. A Fővárosi Közgyűlés az 1995-ös átadáskor a Szent László híd elnevezés ellenében választotta a Lágymányosi híd nevet. Később felmerült javaslatként a Latinovits Zoltánról, Kossuthról, Szent Istvánról, Mátyás királyrólvaló elnevezés, illetve a Béke hídja név is. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd új neve „a jeles magyar történelmi családról” Rákóczi híd legyen.[2] Ezt a bizottság 2011 augusztusában egyhangúlag elfogadta.[1]
Pesti hídfőjétől északra épült fel 2002-ben a Nemzeti Színház új épülete és 2005-ben aMűvészetek Palotája.
Budai hídfője mellett jött létre az Infopark 1996-ban, továbbá az ELTE és BME új közös kampusza. A lágymányosi egyetemi és informatikai negyed többi modern épületét a híd átadása utáni években építették fel.
A hidat 2011 őszén átfestik.[3]
Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻ Budapest ☻







